A kortárs képzőművészet közvetítését fókuszba helyezi a Műcsarnok. Nagymúltú kulturális intézmény és kiállítótér, melyet szintén érintett a korona-vírusjárvány. Az online tér kiváló helyszíne lett a tárlatvezetések és az interjúk bemutatására. A Műcsarnok számára is rendkívül fontos volt a közösségi médiában való jelenlét, hogy megfelelő időben a megfelelő tartalommal tudja megszólítani a látogatóit.
GYÖRGYI DOMINIKA | 2022.11.04. | Olvasási idő: 4 perc
A Műcsarnok átlátható és egyszerűen kezelhető honlapja az első organikus találat, könnyen fellelhető Google kereséssel. A járvánnyal kapcsolatos aktuális intézkedésekről szóló tájékoztatást a látogatási információk keretében találhatjuk meg. Itt a látogatók részletes leírást kapnak a feltételekről és a lehetőségekről. Ha azonban a pandémiás intézkedésekről szeretnénk többet tudni, a hírek archívumban érdemes kutatni a weboldalukon.
A Műcsarnok weboldalának használhatósága
A „korona” és a „vírus” keresőszavakra egyaránt ugyanaz, és egyben az egyetlen találat jelenik meg. Egy rövid tájékoztató, amely a meghirdetett márciusi tárlatvezetésekre vonatkozik, és amelynél dátum nem látható. A Műcsarnok weboldalán arról számolnak be, hogy nem maradnak el a tervezett vezetések, az elővigyázatossági intézkedéseket betartják. Feltételezhetjük, hogy ez a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően kerülhetett fel az oldalra. A 2020-ban közzétett honlapi hírek között elsősorban a kiállításokra vonatkozó ismertetőkkel találkozunk.
A honlap angol nyelven is elérhető. Itt azonban hiába folytattunk le keresést a „virus”, „covid-19” kulcsszavakra, nem érkezett találat. Rendkívül fontos a weboldalak használhatósága a keresés szempontjából is. A Műcsarnok határozatlan ideig történő bezárásáról született archív hír, meglehetősen szűkszavú:
„Under the measures ordered by the government regarding the epidemic situation, Műcsarnok Kunsthalle Budapest is temporarily closed”,
tehát
„A kormány által a járványhelyzet miatt elrendelt intézkedések értelmében a Műcsarnok – Kunsthalle Budapest ideiglenesen zárva tart”
a pontos dátum hiányában nem szolgál sok támponttal. Mivel jelenleg a látogatási információk részletesen kitérnek az alkalmazandó szabályokra, feltételezhetjük, hogy a honlap ezen szegmensét használták elsődlegesen az érdeklődők tájékoztatására.
Közösségimédia-megjelenés
A Facebook-on 2009 óta érhető el az intézmény, Műcsarnok – Kunsthalle Budapest néven. Az oldalon gyakran tesznek közzé bejegyzéseket, melyekben ritkán, vagy egyáltalán nem használnak emotikonokat és emojikat. Ez azonban megnehezíti a fogyasztók számára az adott tartalmak megtalálását, nem irányítják a figyelmet. A posztokhoz rendszeresen társítanak vizuális tartalmat, ezzel könnyítve a nézői befogadást. A tartalmak fogyasztása közben többségében hosszú szövegekkel találkozhatunk. Ezeket feltehetően nem olvassák végig a felhasználók. A pandémia alatti tartalomgyártást a programok online történő lebonyolítása és a kiállítások virtuális térbe való áthelyezése, illetve az erről történő tájékoztatás jellemezte leginkább. A feed-ben ismeretterjesztő, kortárs képzőművészetről szóló bejegyzések létrehozása is nagy szerepet kapott.
A korlátozó intézkedések következtében zárni kényszerült intézmény nem közölt sokat a látogatókkal a koronavírussal kapcsolatban. A legtöbb információt az egyes események leírásának megváltoztatásából nyerhetjük ki.
A Facebook-on a Műcsarnok 2020-as bejegyzéseire keresve érdekes, hogy a „vírus”, „covid-19” és „járvány” kulcsszavakra releváns találat alig érkezik. Az oldalon időben visszafelé haladva, „lefelé pörgetve” értesülhetünk a pandémia alatti kommunikációról.
A Műcsarnok tartalommarketing használata
A Műcsarnok tartalomközlése rendszeres volt, gyakran naponta többször is közzétettek új bejegyzéseket. Jellemzően már létező cikkeket osztottak meg. Egyedi és különleges programjaikat reklámozták (pl. szubjektív tárlatvezetés-sorozat), emellett pedig interjúkkal, ismeretterjesztő tartalmakkal, virtuális megnyitókkal és életrajzi jellegű posztokkal is találkozhatunk a vizsgált időszakban.
Rendkívül kreatív kezdeményezésnek tartom az „Egyidőben” online tárlatvezetéseket és ezekről készült videókat. Ezekre ugyan relatíve kevés reakció érkezett, azonban az újrajátszások száma magas. 2021-ben ünnepelték a Műcsarnok 125. évfordulóját, az esemény reklámozása már 2020 őszén megkezdődött.
Facebook-kommunikáció helyes használatának fontossága
A Facebook-kommunikáció (ami néhol személytelen, rideg, túlságosan szakmai és hosszú bejegyzésekből tevődött össze) legfontosabb eleme az, hogy relatíve korán, már 2020. márciusában alkalmazkodtak a kialakult helyzethez. Digitalizálták a tárlatokat, hogy az érdeklődők virtuális séta keretében ismerkedjenek meg az aktuális kiállításokkal.
A Műcsarnok Facebook-jelenléte állandó, kicsit „túl sűrű”. Az ember elvész a rengeteg különböző tartalom láttán. Ez főleg 2020. szeptembere után zavaró, azt megelőzően kiegyensúlyozottabb volt a posztolás gyakorisága. Hozzájárul az is, hogy alacsony a reakciók aránya a bejegyzések gyakoriságához képest. Rengeteg eseményt és cikket osztanak meg, nem használják a hashtageket, a posztokban vagy magázódnak, vagy nem használnak alanyt (pl. a kiállítás vasárnapig látogatható).
A Műcsarnok a YouTube közösségi platformon is jelen van
A Műcsarnok YouTube csatornájára a pandémia idején rendszeresen feltöltötték a (többségében) HD minőségű online tárlatvezetéseket, a készült interjúkat. Ezenkívül programajánlókkal, különlegességekkel is jelentkeztek a nézők, feliratkozók számára. Érdekes különbség, hogy ezen a felületen a „mucsarnok” felhasználónév látható. A videók megtekintéseinek száma általában nem túl magas. Kiugró ezek között:
Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon Spot | Forrás: Műcsarnok YouTube csatorna
Mindössze 30 másodperces anyag, amely 34.960 lejátszásnál tart. A felületen elérhető tartalmak hosszában is jelentős különbségeket fedezhetünk fel, így egyszerre találunk hosszú, részletes interjúkat és rövid, figyelemfelkeltő reklámokat.
A jól megszerkesztett vizuális tartalmaknak az Instagram kiváló felület volt a Műcsarnok számára is
A Műcsarnok Instagram oldaláról a pandémiával kapcsolatos múzeumi hírekről, a zárásról vagy éppen a nyitásról mindössze elvétve találunk információt. A megjelenő vizuális tartalom jól szerkesztett, ritkább és jóval átláthatóbb, mint a Facebook esetében. A hashtageket rendeltetésük szerint használják, ezáltal a fogyasztók elérése is magasabb, viszont időszakossá is teszi a kommunikációt. Emotikonokat ebben az esetben sem találunk, a megjelenített posztok szövegének hossza változó. Zavaró, hogy gyakran a bejegyzésekbe illesztenek linkeket, azonban az Instagram esetében ez nem célravezető, mivel csak az adott oldal leírásából, vagy a „bio”-ból érhetőek el ezek a tartalmak.
Ellenpéldát is láthatunk, egy esetben ugyanis használták a „link a bioban” kifejezést, ami utal arra, hogy ismerik az oldal tulajdonságait. A vizsgált időszakban kevés tartalommal találkozunk. Arányiban sok a videó: programajánlók, interjú és a júniusi nyitás is szerepel, míg a képek között a Derkovits-ösztöndíjasok műalkotásaiból szervezett tárlatról, valamint a Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításról találunk tudósító fotókat.
Összességében, az Instagram felületének eszközeit tudta legjobban kihasználni a Műcsarnok a pandémia idején. Rendkívül fontos a kulturális szféra számára is az online marketingeszközök megfelelő alkalmazása és azok maximális felhasználása a cél elérése érdekében.
Bízunk benne, hogy cikkünkkel fel tudtuk hívni a figyelmet az online marketingkommunikáció fontosságára és annak megfelelő használatára.
Györgyi Dominika következő írása a Magyar Nemzeti Galéria online kommunikációjába enged betekintést, a pandémia időszakát érintve.