Fókuszban a Z generáció és a jogszabályok

Ahogy az előző cikkünkben említettük, a következő téma, amit szeretnénk megmutatni az Új utak a kulturális marketingben című könyvből  az nem más, mint az online tartalomgyártásra vonatkozó jogszabályok és fókuszba helyezzük a Z generációt.

 

2022.11.28. | Olvasási idő: 5 perc

Az új utak felfedezése közben, fontos kiemelnünk a jogszabályokat, ha tartalmak gyártásával szeretnénk foglalkozni. Az új utak a kulturális marketingben könyvének a következő fejezetét fogjuk bemutatni, ami nem másról szól, mint az online tartalomgyártásra vonatkozó jogszabályokról.

 

Új utak a tartalomgyártás világában – online tartalomgyártásra vonatkozó jogszabályok

Bármilyen tartalomról legyen szó, súlyos károkat okozhat, ha készítője nem tartja be a szigorú előírásokat. Fontos felkészültnek, tudatosnak és naprakésznek lenni az online térben. Bármikor megváltozhatnak a kommunikációt érintő jogszabályok, és a megsértésük esetén jelentős anyagi károkkal kell számolniuk az előállítóinak.

2019 áprilisában a marketingszakma működését mélyen érintő új adatvédelmi rendelet lépett hatályba, és a törvény a kulturális területre is jelentősen kihatott. 

Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a GDPR-ről, az EU adatvédelmi rendeletéről.

„A közvetlen üzletszerzéssel kapcsolatos (direkt marketing) változások:

A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvényben hatályon kívül kerülnek a köz- vetlen üzletszerzéssel (direkt marketing) kapcsolatos rendelkezések. Így hatályon kívül kerülnek a név- és lakcímadatok forrásait tartalmazó rendelkezések (meglévő ügyfél, nyilvános adatbázis [pl. telefonkönyv], adatátvétel ugyanazon tevékenységet végzőtől, adatátvétel a lakcímnyilvántartásból), tehát direkt marketing tevékenység céljából nem használhatók fel, ezen forrásból megszerzett adatok.

„Az online tartalom és ezen belül a művészeti alkotások tartalmára, terjesztésére, másolására vonatkozó szabályozásnak és kontrolljának az igénye egy- idős a világhálóval.”

Szűts Zoltán – A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe 

Új utak a GDPR világában szolgáltatói oldalról

Többek között a GDPR miatt is különös tekintettel kell lennünk szolgáltatói oldalról a sütik (cookie-k) használatára. 

„Az internetes cookie-k alkalmazása ugyanis számos jogi és etikai kérdést vet fel, mert személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím. A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlap-látogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható.”

Dr. Kulcsár Zoltán, adatvédelmi szakértő

Fontos tehát tisztázni, hogy milyen törvények szabályozzák a közösségi felületeken való megjelenést, ugyanis ezek hatással vannak az online jelenlét kommunikációjára. A kulturális intézményeknek is fokozottan kell figyelni a szerzői tartalmak jogtisztaságára (például egy programelőzetes zenéjének kiválasztásakor), mert a művészek által előállított anyagokat védi a szerzői jog, így azokat nem lehet szabadon felhasználni.

„2012. január 18-án elsötétült számos online oldal, bekövetkezett a Black- out Day. A közösségi média legnagyobb szereplői ezzel azt szándékozták bemutatni, milyen lenne az internet, ha az Egyesült Államok kongresszusa megszavazná a SOPA törvényt, mely példátlan szigort ígért az internetes tartalmak elleni fellépésben. […] Ha elfogadják a törvényt, akkor eljárás indult volna a közösségi oldalak, de még a keresőoldalak ellen is, hiszen azok vala- mennyi tartalmat belinkelnek.”

Szűts Zoltán

Milyen új utakhoz vezet a szerzői jogi jogszabályozás módosítása?

A tervezet alapjaiban változtatta volna meg a világháló működését. Valószínűleg mára megváltoztak volna az internetes szokásaink még itt, Európában is. Hiszen a 2010-es évek elején még nem állt annyira erős lábakon a Facebook, a YouTube és a többi közösségi oldal, mint most. A tervezet végül nem lépett hatályba, ugyanakkor 2019. március 26-án az Európai Parlament megszavazta a szerzői jogi jogszabályozás tervezett módosítását, amely a 2012-es tervezethez hasonlóan veszélyeztetheti az internet szabad használatát.

A jogszabályon belül számos aggályt vet fel a szerzői jogi irányelvek 13-as cikkelye, mert valószínű, hogy ez nem a művészek, alkotók szellemi termékeinek megvédését célozza, hanem elsősorban a nagyvállalatok tulajdonosait szolgálja ki. 

Ahogy olvassuk az Új utak a kulturális marketingben könyvét, láthatjuk, hogy további probléma, hogy

„a szabályozás normává fogja tenni a kötelező előzetes szűrést, ami komoly korlátozást jelent. Ezek az új filterek ráadásul nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródia céljából felhasznált között. Még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolhatnak jogszerű tartalmakat.”

Mindezt figyelembe kell vennie a marketingszakembernek a stratégiaalkotásnál és eszközeinek kiválasztásánál. Célszerű tanulmányozni az aktuális jogszabályt és figyelemmel kísérni a törvénymódosításokat.

 

Fókuszban a Z generáció

Az Új utak a kulturális marketingben könyv részeként szeretnénk fókuszba helyezni a Z generációt.

A digitális eszközök rohamos fejlődését leginkább a Z generáció igényli és követi nyomon. Ezért a kultúra népszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy alaposabban megismerjük ezt a korosztályt.

„A Z generáció nevét az angol »zappers« kifejezésből kapta. Magyarul talán »kapcsolgatónak, ugráló«-nak fordíthatnánk. Ebbe a csoportba tartoznak azok, akik 1995 után, már egy digitális világban születtek”

Klausz Melinda – Megosztok, tehát vagyok. Szakértői kédések és válaszok a közösségi médiáról

és nem is tudják milyen az élet internet nélkül; elsődleges kommunikációs felületük a közösségi háló.

Z generáció, mint digitális bennszülött

„E nemzedékre már nemcsak a hálózatos magatartásformák és az internet használata mint digitális szocializáció a jellemző, hanem az információfogyasztás mellett az információszolgáltatás is. […] Eszközkezelésük készségszintű, jellemző rájuk a multitasking, a párhuzamos cselekvés: egyszerre írnak blogot, hallgatnak zenét, követik e-mail- és közösségiháló-forgalmukat, döntéshozataluk felgyorsul. E generáció tagjai a mindennapokban használják és a maguk képére formálják ezeket az eszközöket és tartalmakat. A Z generáció szocializációs környezete gyökeresen különbözik a korábbi generációkétól, ebből adódóan másképp tanulnak, másképp barátkoznak, másképp szórakoznak. […] Ráadásul a világ változásai nemcsak a psziché racionális részére hatnak, hanem érzelmi életüket is alapvetően befolyásolják. Sokan az érzelmi feszültséget katarzisélmény nélkül »öntik ki« magukból.”

Olvasható Nagy Ádám – Kölcsey Attila: Az Alfa-generáció tudományos háttere

Ez a generáció nagyrészt az online térben éli az életét. A különböző közösségi oldalak használata elengedhetetlenné vált számukra, és előnyben részesítik a tévével, a nyomtatott sajtóval vagy a rádióval szemben. Éppen ezért a különféle reklámszpotokat, hirdetéseket nem látják, sőt a reklámzaj miatt sem találkoznak a hagyományos marketingkommunikációs (ATL) eszközökkel.

Számos márkának, ahogyan a kultúrának is, kiemelt célcsoportja a Z generáció. Az újfajta médiafogyasztás hívta elő az influenszer jelenséget. Az influenszerek befolyással bírnak a fiatal generációra, mert elfogadják a véleményüket, és rendszerint követik is őket valamilyen közösségi felületen.

 

Bízunk benne, hogy cikkünkkel betudtuk mutatni a jogszabályok tudásának a fontosságát. A mai világban nélkülözhetetlen a tartalomgyártók számára, hogy tisztában legyenek a hatályos jogszabályokkal. Ma a legtöbb tartalmat már a Z generáció gyártja és főként számukra gyártjuk. Így bízunk benne, hogy betekintést adhattunk a generáció jellemzőiről.

Következő cikkünkben az Új utak a kulturális marketingben könyvéből szeretnénk bemutatni az influenszerek kommunikációját, megjelenését a kultúrában.